Vannak dolgok, amiket nem akarunk, hogy bekövetkezzenek, de el kell fogadjuk őket. Dolgok, amikről nem akarunk tudni, de meg kell tanulnunk őket. És emberek, akik nélkül nem tudunk élni, de el kell engedjük őket.

A legtöbbet a múlt hibáiból tanulhatunk. A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége.

Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál..

A legjobb bosszú? Mosolyogj, legyél boldog, és soha ne hagyd nekik hogy tudják hogy fáj!

Tudod mit kérdezz egy lánytól amikor sír?
Semmit! Csak öleld át.

Az, hogy nem kereslek, nem azt jelenti hogy elfelejtettem a barátságunkat. Egyszerűen csak rájöttem, neked semmit sem jelentett..:(

Hiányolni valakit az rossz, de tudni, hogy te nem hiányzol neki, na az a szörnyű..

Mindennel együtt szeretném! Az értelmetlen civakodásokat, a hosszú sétákat, az éjjeli telefonálgatásokat, a jó reggelt üzeneteket. Aranyos képeket szeretnék Veled, fogni a kezed, vacsit csinálni Neked, Kicsimnek hívni. A viccelődéseket, a birkózásokat, a harcokat. Egyike szeretnék lenni azoknak az elválaszthatatlan pároknak, akiktől megkérdezik: "Ti még mindig együtt vagytok?" Mindezt szeretném. Veled!

You don't understand. And I can't explain.

Az élet túl rövid. Túl rövid ahhoz, hogy elégszer elmond valakinek, hogy szereted. Túl rövid, hogy elég jót tegyél, hogy elégszer megöleld azokat akik számítanak. Túl rövid, hogy eleget mosolyogj, hogy eleget nevess. Túl rövid ahhoz, hogy elégszer okozz örömet. De amennyit tehetsz, azt tedd meg. Minden apró boldogság számít. Mert nem tudhatod mikor van vége az életednek. Nem tudhatod, mikor robban egy bomba, mikor rohannak bele repülők, abban az épületben ahol vagy. Nem tudhatod mikor dönt le a lábadról egy visszafordíthatatlan betegség. Lehet, hogy soha. Lehet, hogy bántalmak nélkül éled le az életed. De hány ember hal meg úgy, hogy elbúcsúzni sem tudott? Vajon mit gondoltak az utolsó pillanatokban? Hatalmas ez a világ és rengeteg benne a rossz. Számtalan élet ér úgy véget, hogy ha nincs ott, az adott helyen, az adott időben, akkor talán semmi nem történik vele. Nem tudhatjuk…Senki nem tudja mikor jár le az ideje. Ezért szeress nagyon, nevess sokat, ugrálj örömödben, légy bölcs, tegyél szép és maradandó dolgokat. És a legfontosabb: Mindig légy boldog!

Nem tudja senki hányszor feküdtél le sírva, nem tudja senki hányszor bántottak meg Téged, nem tudja senki milyen erősvagy, nem tudja senki mennyit szenvedsz, nem tudja senki milyen életet élsz, nem tudja senki mit s hogyan cselekszel, nem tudja senki hányszor érezted magad egyedül, nem tudja senki hányszor fordított hátat neked mindenki, nem tudja senki hányszor voltál rossz annak az embernek aki számít neked...

Búcsúzni könnyű,de feledni nehéz. Mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk. Mégis fájni fog, ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer, ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz.

!!!

HA AKARTÁL MÁR KÁRT TENNI MAGADBAN, OLVASD EL!

A szobádban ülsz, az ajtó zárva. Egy toll és egy papír az asztalon.. A kezed remeg, nem tudod hogy kezdd. Egy búcsúlevél a családodnak. Mert úgy érzed senki sem ért meg téged, senki nem tudja min mész keresztül. Senkit nem érdekli, hogy élsz vagy nem.. Ez az az éjjel, amikor ennek vége szakad. Lassan az ágyba mászol, és utolsó lélegzeteidet veszed, sötétségbe meredő tekintettel. Senkit sem érdekelsz, ugye? Nos, talán rosszul gondoltad. Kedd van, másnap reggel, reggel 6:30. Anyukád jön, és az ajtódon kopogtat. Nem sejti, hogy bármi baj lehet, és megismétli. Nem tudja, hogy nem hallod, nem tudja, hogy elmentél. A nevedet kiabálja és kéri, hogy nyisd ki. Nem kap választ, ezért bemegy és ordibálni kezd. A földre zuhan, közbe apukád beviharzik a szobába. Anyukád erőt vesz magán és odasétál az ágyadhoz, a tested fölé hajol, sír, üvölt, rázza a kezed. Apukád próbál erős maradni, de könnyek szöknek a szemébe. A mentőket hívja. Az anyukád magát hibáztatja, eszébe jut minden pillanat, amikor nemet mondott neked, amikor kiabált veled, vagy a szobádba küldött valami hülyeségért. Az apukád magát hibáztatja, amiért nem volt ott neked. Amiért annyit dolgozott, hogy alig láthattad. Senkit sem érdekelsz, ugye? 8:34, az igazgató kopogtat a termetek ajtaján.Az osztályfőnököddel beszél. Minden osztálytársad aggódik, hogy mi történhetett. Az igazgató bejelenti, hogy öngyilkos lettél. A népszerű lány, aki bunkó volt veled, magát hibáztatja. A fiú, aki mindig le akarta másolni a házid, magát hibáztatja. A gyerek, aki mögötted ült, és dobált téged, magát hibáztatja. A tanár, aki rád ordított, veszekedett veled, mert nem volt kész a házid, magát hibáztatja. Az emberek sírnak, őrjöngenek, hogy mit tettek. SENKIT SEM ÉRDEKELSZ, UGYE? 14:00 a testvéreid hazaérnek. Az anyukádnak el kell mondania nekik mi történt. A kistestvéred, lényegtelen hányszor veszekedett veled, elvette a cuccaid annak ellenére, hogy megtiltottad, üvöltötte neked hogy utál, ezeknek ellenére szeretett téged, te voltál a hőse, a példaképe. Most magáz hibáztatja. Miért nem mondta el neked, amikor még volt rá lehetősége? A bátyád hazaér, a kőszívű fiú aki sosem sír.. Magát hibáztatja, amiért szivatott téged. Lyukakat üt a falba, olyan ideges. Nem tudja felfogni, hogy elmentél. Örökre. Senkit sem érdekelsz, ugye? Eltelt egy hónap. A szobád ajtaja azóta is zárva. Már minden más. A bátyádnak dühkitörései vannak. A kistestvéred minden nap sír, és várja, hogy visszagyere. A népszerű lány anorexiás lett. Ők nem tudják elviselni, hogy mit tettek. Apukád depressziós, anyukád nem alszik éjszakánként. A fiú aki, mindig le akarta másolni a házid, most vágdossa magát. De senki sem törödik veled, nincs igazam? Senki sem tudja mit mondjon, mindenki sokkolva van. Sírnak és hiányzol nekik. Nem tudnak elválni tőled, még nem, soha! Mindenki kéri, hogy gyere vissza,de te már nem fogsz.
Ha az emberek néha nem is mutatják ki, fontos vagy nekik!!



forrás: http://ask.fm/dinuuuu/answer/35947207028

Azt ígérted boldogok leszünk! De csak könnyeket adtál. Azt mondtad szeretni fogsz, de csak fájdalmat kaptam tőled. Én? Én nem ígértem semmit..de neked adtam mindenem!

-Tetszik még neked?
-Nem!
-Már van barátnője..
-Nem érdekel...
-Elhiszem, csak töröld le a könnyeidet...